Óvakodnom kell,
nehogy henye szavakkal írjak Balatonhenyéről, merthogy Henye többet érdemel: nem, nem
a Henye boroszlánról, nem is a kiváló nedűről a Château Henye Furmint
Late Harvest 2000-ről lesz itt szó, hanem magáról Henyéről, arról a
településről, amely nevéhez híven kiválóan alkalmas a henyélésre. Ezzel a
lehetőséggel egyre többen élnek, mert kezdik felfedezni, felkapni a helyet. Az
amúgy is csodálatos fekvésű, volt nemesi falu csinosodik, a nyaralóvendégek
megszerették.
Henyének nincs honlapja, mindösszesen ennyi információt
találtam róla:
„A Káli-medence
észak-keleti mellékmedencéjének végén, a Dobogó-patak partján 180 lakos otthona
ez az Árpád-kori apró település. Csak közúton érhető el, a Balaton-parttól,
Zánkától 11 km távolságra. Bár Henyén megállni látszik az idő, néhány módos
porta a község nemesi múltjára emlékeztet. Központjában a helyi méretekhez
képest óriási neogótikus templom áll, melyet a 20. század elején építettek a
lerombolt középkori helyébe. A falu északi végétől 250 méterre lévő kőfalak
nyomai egy Árpád-kori pálos kolostor emlékét őrzik. Az északra, Kapolcs
irányába vivő sárga turistajelzés látványos, romantikus sziklafal mellet vezet.
A "Törökök halála" szikláknál a népmonda szerint egy csapat eltévedt
török lovast szorítottak itt a szakadékba az őket üldöző henyei nemesek.” (MTI)
Henye arról is
nevezetes, hogy a Művészetek Völgyébe tartó, Zánka irányából érkező autósok
rendszerint erre tartva igyekeznek lerövidíteni az utat, nem sok sikerrel. A
terepjáróval, traktorral, lovas kocsival járható düllők többnyire kifognak a
városi flasztert szokott járgányaikon. Két keréken és gyalog viszont a térképen
is jelzett, de nehezen követhető út helyet az irány tartása javallott. (Bővebb
felvilágosítással és mértéktartó árakkal a helybéli kocsmában szolgálnak!)
Szállás:
Bodor Ház
Julia Porta
Comments