Elköltöztem! A FRISS BEJEGYZÉSEK már odaát vannak!

Kőtengerek

Mint ígértem: most, hogy végleg vége az idei szezonnak (a téli beálltáig) mások bejegyzéseit adom közre: mert mint majd kitűnik nem csak én írogatok serényen a Balatonnal kapcsolatos bejegyzéseket.

Kezdjük egy (ha jól sejtem Veszprémben játszó) színész "tengeri" kalandjaival:



Ma megnéztük a tengert."Sőt, három tengert is egy délután. Mégpedig a Káli-medence “kőtengereit”. Már ami megmaradt belőlük. Gyerekkoromból ugyanis egy természetfilmből teljesen más emlékeim voltak a “kőtengerekről”. Elsőként Szentbékkálla felé vettük az irányt. A “kőtengerek” közül ez a legkiterjedtebb, és a legérintetlenebb. Valami csoda! Fantasztikus formákat csiszolt az idő a hajdani Pannon-tenger kavics és homok turzásainak megkövesedett maradványaiból.
Aztán Kővágóörsre indultunk. Itt egy méreteiben kisebb, formáiban szerényebb “kőtengert” találtunk. Viszont csodás panoráma fogadott bennünket, szinte az egész medencét megcsodálhattuk, távolban a Hegyestűvel.
Salföld határában megkukkantottuk a bányatavat, amely Gy jellemzése szerint: “a tóban homok van, és fürödnek benne.” Néztem nagyot a leírás alapján, de végül is közel jár a valósághoz. Utána elgyalogoltunk az ottani “kőtengerhez”. Ez már nagyobb volt a kővágóörsinél, de még mindig a szentbékkállai a NO.1. Viszont a falu gyönyörű. Rendezett utcákban szépen felújított parasztházak sorakoznak formás kis kéményeikkel. Beleszerettem Salföldbe.
Salföldről Ábrahámhegy felé indultunk, de ekkorra már jelzett a poci, így beültünk egy útmenti fogadóba és csülköt ettünk párolt káposztával és burgonyával, majd meggyes rétessel fejeztük be a fejedelmi lakomát.
Ábrahámhegyről a Káli-medencén átautózva hazafelé indultunk...
Csak ajánlani tudom mindenkinek a Káli - medence csodáit. A “kőtengereken” kívül még rengeteg látnivaló van. Hegyestűről már tavaly írtam bejegyzést ( átmentettem ebbe a blogba), de érdemes megkeresni a kékkúti forrást, ahol megtölthetjük kulacsunkat a híres (kissé vasízű) forrásvízzel. A Kornyi-tó (vagy vörös-tó) és környéke is remek hely, de amerre csak a szem ellát, mindenütt van valami látnivaló. A medence kis falvai templomtornyaikkal messziről csalogatják az embert, hogy aztán közelebb érve beleszagoljunk letűnt idők hangulatába. Kalandra fel! Megéri. "

(Egy színész itt és most... http://blog.bajla.hu)

Kő kövön Kővágóörsön

Bármekkora pusztítást is vittek végbe a maguk idejében a törökök, Kővágóörsön kő kövön maradt.

„Kővágóörs a Káli-medence legnagyobb települése, amely Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik. Állandó lakóinak száma 950 fő.

A község egy ritka geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült. A követ évszázadokon keresztül bányászták, kiváló malomkő készült belőle, innen ered a község nevének "kővágó" előtagja. A honfoglaláskor a terület az Örs nemzetség szállásterülete, innen a település nevének második része. A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak, ma is látható templomromokkal: Ecser, Sóstókál, Kisörs.

Az egykori fejlettséget a Balaton-felvidéken szokatlan, egybeépült házsorokból álló utcakép őrzi. Katolikus, evangélikus temploma mellett zsinagógája is épült, a XIX. század végéig evangélikus algimnáziuma is volt a falunak. A község központja ódon kisvárosi hangulatot áraszt. A ma evangélikusok által használt templom 1264-ben épült, s a XVIII. században barokk stílusban állították helyre. A közvetlenül mellette álló barokk katolikus templomot 1802-ben szentelték fel. A Pálkövére vezető út mellett láthatók a törökök által elpusztított Ecsér falu XIII. századi templomának romjai. A romokat körülvevő szigorúan védett terület halmai alatt az egykori jobbágyfalu házai rejtőznek, feltárásuk után ez lesz az első korhű Árpád-kori magyar falu a Balaton partján. A Petőfi utcában nagyrészt társadalmi munkával helyreállított kisnemesi kúriában nyílt meg a Kisnemesek Kővágóörsön című állandó kiállítás. A pálkövei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, az antifasiszta ellenállás mártírjának egykori nyaralójában látható a politikusra emlékező kiállítás. Kővágóörsön a nyár kiemelkedő eseménye a Nagyboldogasszony búcsú augusztus 15-én. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén tartják a Falunapokat. Pálkövét szép, árnyas erdőben haladó sárga jelű turistaút is összeköti a Káli-medencével. A piros jelzés Kővágóörs központjából vezet a Fülöp-hegy tisztására, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire és a tóra.” (MTI)

Egy szuszra nagyjából ennyi mondható el a jobb és rosszabb időket egyaránt látott településről, melyet több felöl is kőtenger határról.

„A pannon beltenger egykori turzásait, kvarchomokrétegeit kovás kötőanyag cementezte össze. A rendkívül kemény kavarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében.” (terebess.hu)

A falu az említetteken túl is rendkívül gazdag történeti emlékkel, földtani, biológiai adottságokkal rendelkezik, hiszen Kál horka előtt a vidéket a rómaiak lakták, a török időkben Ihszán csausz birtoka volt… A Káli medence déli kapujaként nyújt bejárást és rálátást a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére.

„A lakosság megélhetési forrása a XX. Század közepéig a földművelés, szőlészet, borászat, állattartás volt, jelentős céhes ipara, majd kisipara. 1935-ben a község egyik nagyobb birtokosa a Szigligeten lakó Eszterházy János. Nagy jelentőségű volt kereskedelme. A Balaton két partja közötti termékcsere központjaként ismert, Somogytól Vasig bonyolította a kereskedelmet. Híres volt a múlt században gabonapiaca.

Jellegzetes falukép fogadja a Kővágóörsre érkező látogatókat: kőbástya-kerítések, keskeny telken álló okkersárga és téglaszínű házak, néhány telken több lakóház is van. A házak előtt vannak a kiskertek. A házak építőanyaga túlnyomórészt kő, a tetőfedő anyag 1/3 részben nád. Figyelemre méltó, néhány XVIII-XIX. századi parasztház.” (balaton.hu)

Mivel Kővágóörs kitűnő kiindulópontja a Káli medencébe vezető túráknak, kirándulásoknak ajánlatos itt több napot eltölteni. Erre kínál lehetőséget három vendégház.

Pálos-Kúria Vendégház
Tünde Ház Kővágóörs
Goldschmiedt Vendégház

Honlap hiányában alább közlöm az önkormányzat és az Internet elérést biztosító közintézmény elérhetőségét is.

Polgármesteri Hivatal, Kővágóörs
8254 Kővágóörs Kossuth u. 1.
T/F: (87) 464-017
Email: [email protected]

Művelődési Ház és Könyvtár
Cím:
Kővágóörs, Jókai M. u. 49.
Telefonszám:
87/464-383

Kitűnő helyi borokkal a Szakálvin Kft  pincészete szolgál, míg az étkeket a messze híres Káli Vendéglő biztosítja.

Címük:

Kővágóörs, Jókai Mór u. 48.
Kapcsolattartó:
Szabó Zoltán 87/463-016
Telefonszám:
87/463-016

A településen kereskedői hagyományaihoz méltó módon, az év minden szakában, több üzlet (valamint posta!) is gondoskodik napi ellátásunkról.