"A Lesence ma már inkább csermely, mint patak, de évmilliókkal eszelõtt sodrásával és üledékével a balatoni torkolatánál kialakított egy mintegy 50 km² nagyságú területet. Így jött létre a festõi Tapolcai medence, amit keletreõl 5 millió éves vulkanikus kúpok, úgy nevezett „tanúhegyek”, nyugatról pedig a Pannon-tenger üledékébeõl 6 millió éve képezõdött mész kõhegyek, a Bakony hegység nyúlványai szegélyeznek." [lesencert.hu]
"A település neve eredetileg csak Tomaj volt - mely valószínűleg István király sógorától, Tomaj vezértől származik. Legkorábban 1121-ben, az almádi apátság alapító levelében említik. A községen átfolyik a Lesence-patak, a XVI. századtól kezdődően e megkülönböztető előtaggal Lesencetomajnak hívják." [terkepcentrum.hu]
"1343-ban említik templomát, mely a török korban elpusztult. Ekkor maga a település is eltűnt, a vidék lakatlanná vált.
A falu akkor kezdett újra fejlődni, amikor a XVIII. században házasság
révén tóti Lengyel Krisztina kezével - Nedeczky Károly kancelláriai
tanácsos birtokává vált." [vendegvaro.hu]
Látnivalók:
Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom
Római katolikus plébániaház
A barokk kastély (Ma pszichiátriai intézmény, az otthon vezetőjének engedélyével látogatható!)
A falu egykori birtokosa, Nedeczky Károly építtette 1752-ben a barokk
stílusú kastélyt. A főbejáraton latin nyelven felirat hirdeti, hogy ő
és felesége, Tóthi-Lengyel Krisztina az építtetők. A Nedeczky-kastély
parkjában 1800 körül ültetett fák is élnek, köztük mamutfenyő is.
A faluban több régi kőkeresztet és népies stílusú építészeti emléket is találunk.
Érdemes
a temetőbe is kilátogatni, melynek sírjai között megelevenedik a múlt:
itt nyugszik Hertelendy Károly (Lesencetomaj, 1784. -
Lesencetomaj, 1861. nov. 5.)
alispán, országgyűlési követ és fia Hertelendy Kálmán (Lesencetomaj,
1820. márc. 28. - Lesencetomaj, 1875. nov. 18.)a budai vár
visszafoglalásában jeleskedő honvédszázados, későbbi fõispán, továbbá a szabadságharcban ellenkező oldalon szolgáló Gróf Deym Ferentz cs. kir. kamarás és altábornagy, akit 1849-ben a branyiszkói-hágón lezajlott csatában megvertek Guyon Richárd ezredes katonái.
Láprét
"1990-ben védetté nyilvánították a lesencetomaji láprétet, hogy a
fokozottan védett lisztes kankalin (továbbá abuglyos szegfű, illatos
hagyma, mocsári nőszőfű, vitézvirág)termőhelyét megóvják. Területe:
84,9 ha." [balaton.hu]
"A község déli részén fekvő Csertetőn 1901-ben szőlőforgatáskor római urnatemetőből bronz serpenyőnyél került elő." [balaton.hu]
E lelet korát megelőzőleg is letelepedtek itt különböző kultúrák, de a bornak való szőlőt a rómaik telepítették meg a környéken.
"11 évszázaddal ezelõtt a honfoglaló magyar törzsek életében a bor
fontos szerepet töltött be, mind egészséges italként, mind hitük,
szertartásaik jelképeként.
A letelepedett és keresztény hitre térõ magyarok bortermelési szokásait
folyamatosan külsõ hatások gazdagították, így a térítõ bencések és más
szerzetesrendek, valamint a nagy számban betelepülõ olasz, francia és
német telepesek eltérõ ízlésvilága, mûvelési szokásai." [dabibere.hu]
"Szõlõtermelés a környék három, Lesence- elõnevet viselõ községének (a legnagyobb: Lesencetomaj) határában, mintegy 400 hektáron folyik." [lesencert.hu]
Lesencetomaj adja a hegyközséget, itt található a Pupos Pince, a Lesence Borászat ésa Tomajvin Picészet.
Az ezer körüli lélekszámú település vendéglátásáról és szálláshelyeiről nem találtam adatot...
A Balaton északi partja felől Szigligetnél a 84-es útra térve érhető el a település.
Térkép
Az önkormányzat adatai
Recent Comments