„Balatonszentgyörgytől
vasúton és közúton is megközelíthető a kis-balatoni ökoturizmus egyik
kiindulópontjának számító üdülőfalu.” Így kezdi Vörs bemutatását a vendegvaro.hu, majd
így follytatja:
„A
Vadvízországnak nevezett Kis-Balaton, a Balaton és a Marcali-hát által határolt
sík részen fekszik. A hajdani Balaton jóval nagyobb kiterjedésű volt a mai
tónál. Nyugati medencéjének természetes átkelőhelye Fenékpuszta és a vörsi
Máriaasszony-sziget között húzódott.
A kedvező adottságok, a horgászásra, vadászatra alkalmas környék, a Balaton
közelsége miatt az utóbbi időben több külföldi család is építkezett itt. A
falusi turizmus lehetőségét is kihasználja a település, 10-15 kertes ház várja
a városi élettől a nyugalmas, falusi létbe vágyókat.”
Az eldugott, falu
Keszthelytől, Hévíztől 12-17 kilométerre, Zalakarostól 20 kilométerre fekszik,
látványosságaival minden évszakban jól kiegészítve a közeli települések kínálta
turisztikai lehetőségeket. Mivel a településnek nincs átmenő forgalma, meglehetősen csendes, nyugodt hely.
A
maga nemében egyedülálló tájház májustól szeptember végéig várja a látogatókat,
míg a tűzoltómúzeum októbertől márciusig csak előzetes bejelentkezés alapján
tekinthető meg.
Mondanom
sem kell, hogy Vörsnek tagadhatatlan vonzereje ellenére nincs honlapja, úgyhogy
aki az itt közölteknél (a Google első 50 találatánál) többet akar megtudni, kénytelen személyesen a helyszínre
sietni és kérdezősködni. Sem a gyaloglo.hu, sem a balaton.hu nem tartalmaz
információkat Vörsről, bár van ilyen elnevezésű menüpontja.
Az MTI jelenti: A község
a 18. sz. elején települt mai helyére, ettől az időtől az államosításig a
Festetics család birtoka volt. Távirati stílusban felhívja a figyelmet az 1820
táján épült barokk templomra…és a vasúti síneken túl, a Papkerti dombon
magasodó kilátóra: ennek erkélyéről betekinthető a Kis-Balaton vörsi része.
„A
Sió-csatorna megnyitása előtt ez a táj a Balaton nagy nyugati öble volt. A
szűkületben a XIX. század elejéig rév működött: Fenékpuszta és Vörs, majd
később Battyán ill. Szentgyörgy között komp is járt. Régen e rév adta többek
között kiemelt jelentőségét a hatalmas Valcum (Fenékpuszta) római erődítménynek
is.” (geocaching.hu)
A
település mindennapjairól a Somogyi Hírlap archívumából tudhatunk meg ezt-azt.
A média amúgy évente három alkalommal
„kötelezően” odafigyel Vörsre: a mendemondák szerinti első gólya ide
érkezésekor, Márton napján a búcsúkor és Karácsony táján, hiszen itt található
talán a világ legnagyobb templomi (zárthelyi) Betlehemje, mely természetes
anyagokból: mohából, zuzmóból épül élethű tájjal, figurákkal. Készítője Futó
Péter, …sokoldalú közéleti ember, képzőművész, grafikus.
A
BETLEHEM NOVEMBERTŐL FEBRUÁR VÉGÉIG PÉNTEK-SZOMBAT-VASÁRNAP VALAMINT
ÜNNEPNAPOKON LÁTOGATHATÓ.
Van
még itt valami érdekes, ami a Geocaching-ról szól, azaz elrejtenek egy ládát,
amit meg kell találniuk a keresőknek. Egy helybéli ezért fogta magát, eldugott
egy keresnivalót a nádasban és a faluban, ezért sokan kerekedtek útra, majd így
számoltak be a meglelés örömeiről:
„Minden
valószínűség szerint a hely ősszel, vonulási időszakban a legérdekesebb (mint
minden más vizes élőhely), és ha az elárasztás is készen lesz, egy nagyon
érdekes megfigyelőponttá válhat az egész.”
„Elképesztő a hely! Ritka nyugost és békés táj, kányát,
őzeket is láttunk akik néhány méterre hagyták megközelíteni megukat, szemmel
láthatólag nem félnek az embertől.”
„Ez
az, pont egy ilyen helyre vágytunk! Talán a hideg és az eső miatt, vagy mert
még nem elég közismert a környék, de nem volt egy lélek sem. A zuhogó eső
ellenére két órát bóklásztunk kócsagok, őzek között, sőt egy szarvascsapat is
legelészett a közelben. Ha nappal ennyi állatot látni, akkor mi lehet itt
hajnalban?”
„Nagyon
szép és hangulatos a feldíszített templom.”
„A
szépen felépített Betlehem valóban egyedülálló, és méretével talán csak
látogatottsága vetekedhet. Ott jártunkkor meglehetősen tele volt a kis
templom.”
„2003.12.27
18:55 - Megtaláltam [wapon beküldött szöveg]
Zárás után érkeztünk, de az öreg nénik beengedtek, hogy megcsodáljuk a
Betlehemet. Yoo volt.”
Vörs
lakói már sok mindent láttak, de jobban jártak mint később a söjtöriek, vagy az
öszöduiek, derül ki az origo.hu korabeli tudósításából: egy bográcsból ettek a
kormány tagjaival.
„[2001.
július 3. 12:30]
A Balaton környéki turizmusról, csatornázásról és gazdaságról tart ma
megbeszélést a kormány, a tó délkeleti csücskében, Vörsön. A délelőtti ülést
követően a Balatonfejlesztési Tanács szervezésében vendégül látják a falu
lakosságát egy gulyásra. A rendezvény költsége körülbelül ötmillió forint.”
Említést érdemel a község polgármestere aki mint
önkéntes tűzoltó kezdte és a megyei tűzoltó szövetség elnöki tisztéig vitte!
„A
Somogy Megyei Tűzoltószövetség elnökségi ülésen köszöntötte Farkas László elnök
urat 60. születésnapja alkalmából szeptember 16-án. Tizenhat évesen, 1960-ban
lett önkéntes tűzoltó Vörsön és azóta is aktív résztvevője a társadalmi
szervezetnek. A tűzoltóemlékek és a hagyományőrzés területén is nagyot
alkotott, amikor egy év alatt, társaival és a hivatásos tűzoltókkal összefogva
felépítették a Vörsi Tűzoltómúzeumot. A sok társadalmi munkával felépült múzeum
(melyben az elnök úr 4 hónap fizetetlen szabadsága első helyen szerepelt a
felajánlások sorában) átadására 1982. augusztus 20-án került sor. Farkas László
ekkor a Községi Közös Tanács elnöke volt Balatonszentgyörgyön. 1990-ben a vörsi
Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökének és az újjá alakult Somogy Megyei Tűzoltószövetség
elnökségi tagjának választották, aki egyben Vörs község polgármestere is. 1994
óta a megyei tűzoltószövetség elnöke, és a Magyar Tűzoltó Szövetség
Választmányának, illetve Tanácsának tagja. Farkas László elnök úr a Somogy
Megyei Közgyűlés 3. ciklusának tagja, a jelenlegi ciklus tanácsnoka. Több
emlékezetes tűzoltóprogram szervezője, támogatója (önkéntes tűzoltóversenyek,
Veterán Tűzoltóautó találkozó Vörs 2002 augusztus 18., Túlélő lánglovagok
versenye 2004. május 22-23. Kaposvár stb.).”
Recent Comments