A Balaton peremvidékének néhány szegletében megállni látszik az idő, pedig csupán olykor megpihen a nagy rohanásban, szusszan egyet a kerék forgatója: talán el is szégyenli magát, hogy rajtakapták. Nem csoda, hogy Kékkút templomtornya, némely hajnalokon, gyakran ködpaplan mögé bújtatja álmos tekintetét.
A Nagykúti-dűlőben őskori régiségeket, a Maktyányi-dűlőben pedig Kr.e. III. évezredből származó, késő rézkori leleteket találtak a mai község területén. A település az ókorban is lakott volt, erről tanúskodnak a falu északkeleti szélén feltárt római korból származó épületmaradványok... A Honfoglalás korában Kál horka népe telepedett itt le, akiről a Káli-medence a nevét kapta. A szállásterület központja pedig a község szomszédjában lévő Kereki-dombon épült földvárban volt. [KÉKKÚT KÖZSÉG TÖRTÉNETE]
Kékkutat nemzetközileg ismertté ásványvize tette. Ezt a forrást már a rómiak is használták. Theodórának azért nevezték el, mivel a hagyomány szerint a bizánci császárnő kedvenc itala volt. Erre az ásványvízre épül az angol tulajdonban lévő Kékkút Ásványvíz Rt., amely több mint 30 millió palack ásványvizet forgalmaz itthon és külföldön. A társaság az üzem kerítése mellett kőbe foglalt kifolyót épített, ahol az arra járó szabadon olthatja szomját a kékkúti ásványvízzel. [vendegvaro.hu]
Kékkút érdekes látnivalójaként említhetjük a tájegység legrégebbi,
1799-ben épült zsúp héjazatú, füstöskonyhás, nyitott oldaltornácos,
háromosztatú lakóházát, az Egyed-házat. A tornác utcai végében a
szokásosnál keskenyebb előkamra, a konyha mögött a tornácról nyíló
istálló és az azzal azonos hosszúságú kamra található. A Kékkút közepén
lévő barokk stílusú római katolikus templomban a falu későközépkori
templomának maradványait is felfedezhetjük.
A csendes és nyugalmat sugárzó település figyelemreméltó természeti
kincse a délnyugatra fekvő Kütyüi-dombon növő csarab (calluna
vulgaris), amely igen ritkán található örökzöld félcserje hazánkban. [Opus Utazási Iroda ajánlója]
"Kékkút kihalt település, minden zárva volt. Szépen felújított porták, de élet sehol. Nyaralófalu." [Güsziológus: 2003.11.17.]
Szó mi szó, kicsi is a falu, meg szép is, továbbá kevesen lakják, nézzék meg csak a légi felvételt! De ha eljön az ideje megadja a módját, hogy számosan összejőjenek, s mivel sok jó ember kis helyen is elfér, bizony áll a vigasság éjjel is nappal is! lásd alább:
Nos a Google keresőjének első 50 találata nagyjából ennyit mutat a
faluból. Megtudhatjuk még, hogy "mezőgazdasága elsősorban
szőlőművelésre és állattenyésztésre korlátozódik", [belfoldiutazas.hu] és azt, hogy
Balog Gábor HSC, díjat nyert a Kékkútról forgatott filmmel, megtekinthetjük a település térképét, bár ez teljességgel feleslegesnek tűnik...
A helyi önkormányzattal, a Káli Napok - Káli Vigasságok szervezőivel pedig itt vehetjük fel a kapcsolatot, ahol - többek között - további képek és a tavaly nyári rendezvény teljes programja is megtekinthető. (Ja: és a kék kút kékje!)
(Kékkúton bolt és italmérés található mely, reggelente és a kora esti órákban tárja ki ajtaját.) Szállást a kőhajításnyira lévő szomszédos falvakban szép számmal találni.
Comments